Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi is az a stressz?

2007.12.20
Mi is az a stressz? Rohanó, állandóan változó világunkban, folyamatosan rákényszerülünk az alkalmazkodásra. Ez a komoly megterhelés stresszt okoz a testnek. Dr. Selye János világhírű magyar biológus meghatározása alapján "a stressz, nem specifikus válasza a testet ért igénybevételeknek". Ebből következik, hogy bármi az életben, ami alkalmazkodást igényel tőlünk, egy esemény, egy gondolat, egy érzés, stb. az stresszt okoz. Ezeket a stresszoroknak nevezzük. A stressz hatására a szervezetben fokozott adrenalin termelés indul meg, mely érzelmi, mentális és testi szinten egyaránt hat. Ha ez az állapot huzamosabb ideje fennáll, csökkenti az ellenállóképességünket, a salakanyagok és méreganyagok a nem megfelelő elektro-kémiai folyamat miatt felhalmozódnak és betegségeket okozhatnak. Dr. Selye kétféle stresszt különböztet meg, az egyik a pozitív, az eustressz(ezek energizálnak), a másik a negatív (distressz). A pozitív stressz az, melyek energetizálnak, stimulálnak, erőt adnak ahhoz, hogy a későbbiekben a hasonló kihívásokkal könnyedén szembenézzünk. Az esemény megtörténte után rövid időn belül a test visszatér a megnyugtató egyensúlyi állapotába. Negatív stresszt azok a felmerülő problémák okoznak, amelyekkel szemben tehetetlenséget, gátoltságot, félelmeket, és az ezekből eredő cselekvésképtelenséget érzünk. Ezek jelenléte különböző testi és érzelmi tüneteket - mint pl. remegés, fejfájás, izzadás, (súlyos esetben akár ájulás), ... - eredményezhetnek. Mindez jelzi, hogy az adott szituációt nem megfelelően kezeljük és a megoldásba fektetett energia túl nagy igénybevételt jelent számunkra, melyeket nehezen pihenünk ki. A testnek hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy egyensúlyi állapotát visszanyerje. A feszült állapot hatására túlterheltnek érezzük magunkat, mely megfoszt életerőnktől, életkedvünktől és a továbbiakban az események túlélésére és nem a megoldására törekszünk. A stressz az élet velejárója. Az, hogy miképpen reagálunk a stresszorokra, sokban múlik a beállítottságunkon, az érzelemvilágunkon. Vannak stresszorok, melyek némelyik emberre pozitívan hatnak, pl. vannak, akik nagyon szeretnek repülőgéppel utazni, mások viszont ugyanerre az eseményre félelemmel gondolnak. Számukra a repülés negatív, distresszt okoz. Célunk a negatív stresszek csökkentése, mert ezek a jelenben akkor is kifejtik hatásukat, ha azok a múltban elszenvedett félelmeinkre, fájdalmainkra, stb. tükröződnek rá. Kiváltó okok Sok esemény okozhat stresszt. Néhány közülük nagyszámú embert érint – ilyenek a háborúk, a nukleáris balesetek és a földrengések. Más típusúak az egyén életének nagyobb fordulatai: költözés, állásváltoztatás, házasság, (komoly) betegség. A stresszkeltő események a következő kategóriák egyikébe tartoznak: az emberi tapasztalat szokásos határain kívül eső traumatikus események, befolyásolhatatlan események, bejósolhatatlan események, az események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek és énképünknek. Traumatikus események – Természeti katasztrófák, ember által okozott katasztrófák (háború), fizikai támadások. A túlélők először kábultak, teljesen kiürültek, ezt követően passzívak és a harmadik szakaszban szorongani kezdenek. Befolyásolhatóság – Ilyen egy személy halála, az elbocsátás és a súlyos betegség. Annak észlelése, hogy egy esemény mennyire befolyásolható-e a személy által, és ezt hogyan éli meg. Bejósolhatóság – Egy stresszkeltő esemény bekövetkezésének előrejelzése akkor is csökkenti a stressz súlyosságát, ha a személy nem képes ezt befolyásolni. Próbatételek – Pl. a vizsgák az iskolában. Belső konfliktusok – A stresszt belső folyamatok is kiválthatják. A legáthatóbb és legnehezebben megoldható konfliktus a következő motívumok között fordul elő. Függetlenség vagy függőség – szeretnénk, ha valaki gondoskodna rólunk és megoldaná problémáinkat. A saját lábunkon való megállás az érettség jele. Intim kapcsolat vagy magány – Párkapcsolati problémák, vagy épp a párkapcsolat hiánya miatt kialakuló belső feszültség Együttműködés vagy versengés – A közösségből való kitűnés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása – Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség Típusai Hirtelen Hirtelen előállt stresszhelyzetben rendszerint ezek közül legalább kettő egyszerre figyelhető meg Ijedtség, rémület Szomorúság, izgatottság Étvágytalanság Immunrendszer gátlása Fokozott anyagcsere és a test zsírkészletének használata. Tartós Hosszabb ideig fennálló tartós stressz hatására kialakulhat Tartósan rossz közérzet Szorongás Pánik rohamok, esetleg pánikbetegség Depresszió, Ingerlékenység Soványság, elhízás Csökkent ellenállóképesség Menstruáció, szexuális vágy megszűnése Hajhullás A stresszre adott reakciók A stresszkeltő szituációk érzelmi válaszokat eredményeznek. Ide tartozik: Szorongás – ezalatt értjük a félelem, feszültség és a rossz előérzetet. Ha az ember olyan eseményen megy keresztül, melyek meghaladják az emberi szenvedés normális terjedelmét, akkor poszttraumás stresszbetegségről beszélünk. Legfőbb tünetei: süketség a világra, alvászavarok, a trauma újraéledése az álmokban. Harag és agresszió – a harag agresszióhoz vezet. A gyerekek gyakran dühösek lesznek és agresszív viselkedést mutatnak, amikor frusztrációt élnek át. A frusztráció-agresszió hipotézis szerint egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Fásultság és depresszió Kognitív károsodások – Stressz által kiváltott érzelmi reakción túl gyakran mutatnak kognitív károsodást is. A magas emocionális arousal zavarhatja az információfeldolgozást. A stressz hatására fellépő kognitív károsodások azt eredményezik, hogy az emberek mereven ragaszkodnak céltalan viselkedésmintáikhoz, mivel képtelenek alternatív mintákat mérlegelni. Fiziológiai stresszreakció – A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. A külső inger (pl. veszélyes állat látványa) hatására adott válaszreakcióhoz a szervezetnek energiára van szüksége, így az izmok glükózfelhasználása, a májnak pedig a glikogénbontása növekszik, míg a glikogenezis mértéke csökken. Növekszik a test anyagcseréje, nő a szívfrekvencia, a vérnyomás. A nyáltermelés és az orrnyálkahártya váladékozása, illetve a bélperisztaltika csökken. A száj kiszárad, endorfinok választódnak ki. E fiziológiai változások többsége két, a hipotalamusz ellenőrzése alatt álló idegi-hormonális rendszer, a szimpatikus idegrendszer és az adrenokortikális rendszer aktivációjából fakad. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék velőállományát, amely adrenalin és noradrenalin hormonokat választ ki a véráramba. Ezek együttes hatása felelős a felsorolt válaszreakciókért. A hypotalamusz második funkcióját úgy oldja meg, hogy jelzést küld az infundibulumon keresztül az agyalapi mirigynek (hypophysis), hogy az adrenokortikotrop hormont válasszon ki. Megküzdési készségek Azt a folyamatot, melynek során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük, s ennek két fő formája van. A személy összpontosíthat a speciális problémára, hogy megkísérelje azt a jövőben elkerülni vagy megváltoztatni. Ezt nevezzük problémaközpontú megküzdésnek. Foglalkozhat azzal is, hogy enyhítse a stresszkeltő helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat, ha a helyzetet magát nem is tudja megváltoztatni. Ezt a folyamatot nevezzük érzelemközpontú megküzdésnek. Probléma orientált megküzdés – Az erőfeszítések a probléma megoldására irányulnak. Probléma elemzés, alternatív megoldások kidolgozása, elfogadás kognitív újrastrukturálás segítségével Érzelemközpontú megküzdés – Az erőfeszítések nem a probléma megszűntetésére, hanem pusztán a negatív érzelmek csökkentésére irányulnak. Elkerülés (struccpolitika), pszichoaktív szerek fogyasztása. Segítség orientált megküzdés – Az erőfeszítések külső segítség keresésére irányulnak. A stressz csökkentése és kezelése Társas támogatás szerepe Az az ember, aki sok társas kapcsolattal rendelkezik tovább él, és kevésbé valószínű, hogy stresszel kapcsolatos betegség támadja meg. A barátok és a család számos módon jelentenek támaszt. Önértékelésünket védi. Felvilágosításokat és tanácsokat adnak, társaságot nyújtanak, és elvonják figyelmünket a szorongásról. Viselkedéses eljárás A stresszhelyzetekre adott fiziológiai válaszok ellenőrzését segíteni hivatott viselkedési technikák a biofeedback, a relaxációs tréning és a testmozgás. Számos relaxációs tréninget alkalmazó vizsgálat áttekintése szerint a legfontosabb a relaxáció megtanulása. Néhány ember gyorsabban tanul meg relaxálni, ha biofeedbacket kap. Néhányan, akik nem szedik a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, fogékonyabbak a relaxációs tréningre, míg mások, akik megtanulták relaxációval szabályozni vérnyomásukat, elhagyják az eljárást. Akik rendszeresen végeznek valamilyen testmozgást, sokkal alacsonyabb szívritmust és vérnyomást mutatnak stresszhelyzetekben. Kognitív eljárások A kognitív viselkedésterápia abban próbál meg segíteni az embereknek, hogy azonosítsák az olyanfajta stresszkeltő helyzeteket. Amelyek fiziológiai tüneteiket okozzák, és hogy megváltoztassák azokat a módszereket, amelyekkel megküzdenek ezekkel a helyzetekkel. A biofeedback, a relaxációs tréning és a kognitív viselkedésterápia hasznosnak bizonyult abban, hogy segítsen az embereknek a stresszre adott fiziológiai válaszok kontrollálásában. Természetgyógyászati eljárások A természetgyógyászat körébe tartozó kineziológia segít a különböző okokból tartósan fennálló stresszhelyzet, feszült állapot, félelem, szorongás, kommunikációs problémák kezelésében.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

9011 Györ diák ut 68.a

(Kovács Annamária, 2010.09.01 19:23)

Sajna nekem is minden napos problémám ez!!Örülök neki h valaki, vagy valamilyen oldalon tudok tájékozodni utánna, h ez milyenn következménnyel jár!! Ha valaki tudnna tanácsot adni nekem, azt megköszönném!! megadom az e-mail cimemet: tatu001@@citromail.hu ide várom a válasz leveleiket!!