Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi a túlsúly és mi az elhízás

2007.12.20
Mi a túlsúly és mi az elhízás A túlsúly és az elhízás korunk legjelentősebb egészségügyi problémája; járványszerű terjedésével várhatóan a világ lakosságának egészségi állapotát befolyásoló fő tényezővé válik, megelőzve a fertőző betegségeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a túlsúly és az elhízás a második legjelentősebb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. A probléma jelenleg világszerte közel 300 millió felnőttet érint, de minden korosztályt és társadalmi réteget érint a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. A túlsúly és az elhízás az energiabevitel és az energiafelhasználás közötti egyensúly zavara következtében lép fel. Az energiabevitel növekedése -ha nem követi fokozott energialeadás- zsírlerakódáshoz, azaz elhízáshoz vezet. A bevitel azonos szintje mellett, az energialadás csökkenését is óhatatlanul súlygyarapodás követi. Fontos látnunk, hogy az elhízás okai túlnyomórészt a helytelen életmódban és táplálkozásban keresendők és csupán kisebb részben valamilyen betegségben, genetikailag öröklött szabályozási zavarban. Ez a tény hangsúlyozza saját felelősségünket, a preventív szemlélet jelentőségét. Az energiabevitel és az energiafelhasználás közti egyensúly felbomlásának számos oka lehet: 1. Öröklődés: A túlsúly és az elhízás kialakulását genetikai -velünk született- adottságok is segíthetik (kialakulásában megközelítőleg 30% szerepet játszanak), de az elhízás kizárólag genetikai okokkal nem magyarázható. 2. Kor: A túlsúly és az elhízás előfordulásának gyakorisága a korral nő. Ez részben a szervezet természetes súlygyarapodásával magyarázható (évente 30dkg), de szerepet játszik a fizikai aktivitás csökkenése, az endokrin rendszer változásai és az egyre kisebb táplálékigény mellett megmaradó változatlan étrend. 3. Energiagazdag táplálkozás: A túlsúly és az elhízás kialakulásának vitathatatlanul gyakori oka a helytelen táplálkozás, például a nassolás, a menses előtti fokozott táplálkozás, olykor a szezonális (téli) depresszió idején fogyasztott túlzott táplálékmennyiség. 4. Mozgásszegény életmód: Sajnálatos módon az életkor előrehaladtával egyre kevesebbet mozgunk annak ellenére, hogy gyarapodó testsúlyunk miatt és egészségi állapotunk megőrzése érdekében inkább egyre többet kellene mozognunk. A túlsúly és az elhízás kialakulásának gyermekkori kialakulásáért szintén a genetikai tényezők, a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás, illetve ezek kombinációi a felelősek. Ritkán fordul elő, hogy valamilyen endokrin (endokrin rendszernek a belső elválasztású mirigyek rendszerét nevezzük, melyek fő funkciója a hormonok termelése és véráramba juttatása) betegség következtében válik a gyermek túlsúlyossá, elhízottá. A súlyfelesleg mértékének meghatározása A túlsúly és az elhízás meghatározása a testtömegindex -más néven a BMI (Body Mass Index) - alapján történik, amely a kilogrammban kifejezett testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Akinek súlyfeleslege van, az testtömegindexe szerint lehet túlsúlyos vagy elhízott: Normális súly: ha a BMI 18,5-24,9 kg/m2 Túlsúly: ha a BMI 25-30 kg/m2 közé esik Elhízás: ha a BMI meghaladja a 30kg/m2-t Derék-csípő arány szintén fontos segít meghatározni az elhízás típusát. A legalsó borda és a csípőízület közötti távolság közepén (a köldök felett kb. 2-3 haránt ujjnyira) mért centiméterben kifejezett derékkörfogat értéke alkalmas arra, hogy az egészségi kockázat mértékére támpontot adjon. Amennyiben a derékkörfogat és a csípőkörfogat elosztásával kapott érték meghaladja nők esetében a 0,85-öt, férfiak esetében a 0,9-et, akkor centrális típusú elhízásról, és értelemszerűen fokozott kockázatról beszélünk. A pontatlan mérésekből azonban jelentős eltérések származhatnak, ezért minden esetben vessük össze eredményeinket a testtömeindex-értékkel is! Egyéb módszerek: A testzsír tömegének meghatározása. Főként gyermekkorban alkalmazzák például a bőrredőmérést, melynek során rendszerint öt ponton megmérik a bőrredő vastagságát és megfelelő tapasztalati képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét. Emellett ma már vannak oyan ún. multifrekvenciás impedancia mérők, amelyek tulajdonképpen a test ellenállásával számolva fájdalommentesen adják meg a testzsír mennyiségét. A testzsír mértékének meghatározása ezen kívül lehetséges például CT (computer-tomográf) vagy MR (mágneses rezonancia) segítségével is. Gyermekkorban fiúk esetében akkor beszélünk kövérségről, ha a testzsír mennyisége 25% feletti, lányok esetében pedig akkor, ha 30% feletti. Magyarország lakosságának több, mint 20%-a elhízott és 30-40%-a túlsúlyos. Európa lakosságának közel 20%-a tekintehető elhízottnak. Sokak szerint a túlsúly idővel biztosan elhízásba megy át. Ez ismételten rávilágít a megelőzés jelentőségére: ha már az elhízást megelőző szakaszban megállítjuk a súlygyarapodást, akkor súlyos kísérőbetegségek kialakulását előzhetjük meg. Az elhízás szakaszai Az elhízás nem egyenletes súlygyarapodás következménye az esetek nagy részében, kialakulása két részre osztható. Az elhízás kialakulásának kezdeti szakaszát súlynyerő (dinamikus) fázisnak nevezzük, melyet a súlytartó (statikus) fázis követ. A súlygyarapodás megállítása a dinamikus fázisban könnyebb, mint a statikus fázisban a már rögzült, stabilizálódott testsúly csökkentése. Ha már a súlynyerő szakaszban megállítjuk a súlygyarapodást, akkor a kísérőbetegségek kialakulását és az életminőség romlását is megelőzhetjük.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.