Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ciszta,Petefészek ciszta

2008.02.01
Ciszta Folyadékkal (például víz, vér, vizelet, váladék, emésztőnedv) vagy gázzal kitöltött, önálló hámbélésű, többnyire vékony, kötőszövetes tokkal körülvett, kóros képződmény. Nagyon sok típusa van, általában jóindulatú elváltozás, de nyomhatja a környező szerveket, illetve szöveteket, ezért zavart okozhat a működésükben. A daganatos eredetű ciszták főleg a petefészkekben és környékükön, illetve az emlőkben és a nyálmirigyekben képződnek. Folyamatos növekedésük miatt általában előbb vagy utóbb műtéti úton el kell távolítani őket. Elzáródások miatt is létrejöhetnek ciszták, például akkor, amikor egyes mirigyek kivezető nyílásai elzáródnak. Ezek a ciszták a kivezető járat megnyílásakor visszafejlődnek. Bizonyos szervekben előfordulhatnak veleszületett ciszták is. Ezek a többnyire súlyos betegségek a tüdőt, a vesét és a hasnyálmirigyet érintik. Petefészek ciszta Kialakulása, okai Esély a szülésre: a petefészek egészsége A petefészek változatos szöveti felépítése miatt, a jó- és rosszindulatú ciszták kialakulásának számos oka lehet. A jóindulatú elváltozások leggyakrabban a pubertástól a változókorig alakulnak ki. A rosszindulatú folyamatok azonban inkább a menopauza után, az idősebb életkorra jellemzőek. Fogamzóképes korban, leggyakrabban a petefészekben növekvő tüszők alakulnak át cisztává. A petesejt megérését követően, ha a tüsző fala nem reped meg, a felszaporodó tüszőfolyadék akár 5-10 cm-es jóindulatú cisztát hozhat létre. Ez általában egyoldali, sima felszínű, folyadéktartalmú, elmozdítható képlet, amely hormont termel. A hormon hatására késhet a menstruáció, illetve rendszertelenné válhat. Ritkán okoz kifejezett panaszokat, egy-két menstruációs ciklust követően rendszerint magától felszívódik. A tüszőrepedést követően a tüszőből kialakuló hormontermelő sárgatest erős bevérzése is cisztát eredményezhet. Ezek általában 5-6 cm átmérőjű, sima felszínű, cisztaszerű képletek, amelyek az esetek többségében beavatkozást nem igényelnek, spontán felszívódnak. Magas petefészket stimuláló hormonszint esetén mindkét petefészek megnőhet. Állományukat ekkor több, akár tojásnyi méretű, folyadékot tartalmazó tömlő alkothatja. Ezt az állapotot a meddőségi kezelés során alkalmazott petefészek stimuláló hormonok is előidézhetik. Ilyenkor adásukat rendszerint fel kell függeszteni. Rosszindulatúan elfajult méhlepényszövet, kóros – ún. mola – terhesség, agyalapi mirigy daganata fokozott hormontermelése révén is előidézheti ezt az állapotot. A magas hormonszintek miatt hányinger, hányás, emlőfeszülés jelentkezhet, "túlstimulált petefészek" szindróma alakulhat ki. Ezek a tünetek a kórosan magas hormonszintek rendezésével műteti beavatkozás nélkül elmúlhatnak. Kóros esetben a petefészek állományában méhnyálkahártya telepedhet meg (endometriosis), amely a menstruáció alatt véres váladékot termel. A tömlőben felhalmozódott alvadt vér csokoládszerű, ezért ezt az elváltozást csokoládécisztának is nevezik. Menstruáció idején erős alhasi fájdalmat okozhat, jelenléte meddőséghez vezethet. Megoldása részben gyógyszeres kezeléssel, a végleges terápia azonban műtét útján, a ciszta falának teljes eltávolításával történik. A petefészek állományában, a magzatfejlődés korában betokolódott rendellenes sejtmaradványokból létrejöhet egy ún. dermoid ciszta is, amely különféle szöveti elemeket – haj, szőr, fog, stb. – tartalmazhat. Ezek eltávolítása műtétet tesz szükségessé. A jóindulatú ciszták kialakulásában alkati tényezők, illetve a petefészket stimuláló magasabb hormonszintek is szerepet játszhatnak. A rosszindulatú folyamatok kialakulásának hátterében gyakran öröklött, betegségre hajlamosító genetikai tényezők, illetve helytelen életvitelből, egészségtelen életmódból adódó rizikófaktorok (dohányzás, alkohol, stressz, kemikáliák, stb.) állnak.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.