Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


az influenza

2008.01.22
Mi az influenza? Az influenza heveny fertőző vírusos betegség, mely közvetlenül vagy a levegőben cseppek által közvetítve terjed, amikor pl. valaki köhög. Tünetei a következők: 1-2 napig tartó magas láz (39 fok felett) hidegrázással, ízületi fájdalom, izomfájdalmak, tüsszögés és köhögés. A teljes felépülés 14 napon belül várható. Mi a különbség az influenza és a megfázás között? Az emberek gyakran mondják, hogy „influenzás vagyok”, amikor éppen csak meg vannak fázva. Megfázás esetén is érezhetjük meglehetősen rosszul magunkat, és sok tünet hasonlít is az influenzáéhoz, azonban a kettő nem azonos. A megfázás általában lassabban alakul ki. Az influenzára jellemző, hogy nagyon gyorsan fejlődik ki. A magát teljesen jól érző személy is nagyon beteggé válhat mindössze néhány óra alatt. Nagyon lényeges különbség, hogy a megfázás nem veszélyes a betegre, míg az influenza súlyos szövődményekkel és betegségekkel járhat. Miért olyan veszélyes az influenza? Az influenza súlyos szövődményeket okozhat. A leggyakoribbak a tüdő- és hörgőgyulladás, középfülgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, de akár szívizomgyulladás, agyvelőgyulladás és agyhártyagyulladás is felléphet. Az influenza neurológiai és mentális szövődményeket, sőt még halált is okozhat. Becslések szerint a XX. században több mint 50 millió ember halt meg influenzában vagy annak szövődményeiben! Mikor támad az influenza? Az influenza az őszi-téli és a kora tavaszi időszakban támad. Egyre többen kapják meg azonban a betegséget már novemberben. Hogyan védekezzünk az influenza ellen? Az influenza elleni védekezés egyetlen hatásos módja a megelőző védőoltás beadása. Ellentétben azzal, ami a tévéreklámokban látható, a tünetek tablettákkal való kezelése nem elegendő. Egyetlen dolog, amit ezekkel el lehet érni az, hogy bizonyos tüneteket enyhítenek, amikor a betegség már kifejlődött. Ezzel szemben a védőoltás magát a betegséget előzi meg! Csak az oltás véd az influenza és szövődményei ellen. Mennyire hatékonyak az influenza elleni oltóanyagok? Vizsgálatok kimutatták, hogy az influenza elleni védőoltások hatékonysága 70-90% körüli. Ez azt jelenti, hogy a beoltottak 70-90%-a szerez teljes védettséget a betegség ellen, míg a fennmaradóknál nem alakul ki teljes védettség. A gyógyszerpiacon hozzáférhető vakcinák körülbelül azonos hatékonysággal rendelkeznek. Mikor adható be az influenza elleni védőoltás? Az oltást célszerű már akár szeptemberben beadni. Nincs időbeli határ. Feltételezhető, hogy egy egészséges személy a teljes immunitást 14 nap után eléri és ez optimális esetben 12 hónapon át fennmarad. A védettség minimális időtartama 6 hónap. Mi a valószínűsége a megbetegedésnek a védőoltás után? Az influenza elleni védőoltás az influenzavírus inaktivált, „elölt” és tisztított összetevőit tartalmazza, ezért nem okozhat vírusfertőzést! A védőoltás beadása után esetleg jelentkező influenzaszerű megbetegedés egyszerű (bár kedvezőtlen) egybeesés. Azoknál, akik az oltás ellenére (de nem az oltóanyag miatt!) megkapják az influenzát, a védőoltás csillapítja a tüneteket, és megvéd az influenzát követő súlyos szövődményektől, amelyek kórházi kezelést igényelhetnek és akár halálosak is lehetnek (tüdő-, agyvelő- és agyhártyagyulladás stb.). Miért kell az oltást minden évben megismételni? Az influenzavírusra jellemző az állandó változékonyság. Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy, az egész világra kiterjedő laboratóriumi hálózatot tart fenn, hogy azonosítani tudja az influenzavírus aktuális mutációit (változatait). Ennek megfelelően a WHO minden év tavaszán meghatározza az adott év őszén kezdődő szezonra érvényes védőoltás összetételét. Az előző idényben beadott védőoltás hatására kialakult immunitás nem biztosít optimális védekezést az aktuális szezon fertőzésével szemben. Hogyan tároljuk az oltóanyagot? Az influenza elleni védőoltást csak + 2°C és + 8°C között szabad tárolni. A vakcinának sosem szabad megfagynia. Felhasználás előtt az oltóanyagot hagyni kell szobahőmérsékletűre melegedni. Nem veszélyezteti az oltóanyag minőségét, ha rövid ideig (pl. a gyógyszertár és a rendelő közötti szállítás során) magasabb hőmérsékletnek van kitéve. Kinek szükséges az influenza elleni oltás? A védőoltás főként a fokozottan veszélyeztetett személyeknek javasolt, azaz olyanoknak, akiknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki szövődmények. Ilyenek az 50 év felettiek, az idősek otthonaiban lakók, kórházi betegek, krónikus betegségben szenvedők; gyermekek és felnőttek, akik krónikus szív- és érrendszeri vagy légzőszervi betegségben szenvednek, beleértve az asztmát is; olyan felnőttek és gyermekek, akik a megelőző év során gyakran voltak kórházban vagy kivizsgáláson anyagcsere-betegségek (beleértve a cukorbetegséget), veseelégtelenség, haemoglobinopathiák vagy immunhiányos betegségek (beleértve az immunszuppresszív kezelést követő állapotot) miatt; azon gyermekek és fiatalok (6 hónapostól 18 éves korig), akik tartós acetilszalicilsav-kezelés alatt állnak, ami influenzamegbetegedés esetén növeli a Reye-szindróma kockázatát; valamint azok a nők, akik a következő járványos időszak során lesznek terhességük 2. vagy 3. trimeszterében. Ezen túlmenően javasolt epidemiológiai szempontból minden olyan személy beoltása, aki a magas kockázatú csoportba tartozókra nézve fertőzés forrásául szolgálhat. Ezért a következő foglalkozások esetén javasolt a védőoltás: orvosok, nővérek, más kórházi vagy rendelőintézeti dolgozók, idősek otthonában, gondozóintézetekben dolgozók, olyanok, akik betegekkel kerülhetnek kapcsolatba (még a gyermekek is), a fokozott kockázatú csoportba tartozókat otthon gondozó személyek, közszolgálati alkalmazottak, mint vasutasok, pénztárosok, rendőrök, katonák, pedagógusok, újságírók, építőmunkások, üzleti kiszolgálók, szupermarketben dolgozók, szerelők stb. AZ INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁST CSAK ORVOSI UTASÍTÁSRA SZABAD BEADNI, AZ ORVOSNAK MEG KELL HATÁROZNIA AZ OLTÁS IDŐPONTJÁT, VALAMINT (GYERMEKEK ESETÉBEN) ADAGJÁT ÉS MÓDJÁT IS. Okozhat-e az oltás influenzát? Nem. A forgalomban lévő vakcinák inaktivált (elölt) vírusokat tartalmaznak, amelyek nem képesek betegséget kiváltani. Az oltást követően néha előforduló mellékhatások (az oltás helyének bepirosodása, enyhe láz) az immunrendszer aktiválódásának következményei, és az oltást követően kb. 2 nap alatt elmúlnak. Kinek nem adható be a védőoltás? A védőoltás ellenjavallt a következő személyeknél: - fertőzéses tüneteket mutatók (köhögés, láz), - tojásfehérjére allergiás személyek, - az oltóanyag összetevőire allergiás személyek (beleértve a konzerválószereket és a vakcina gyártása során alkalmazott antibiotikumokat), - akik allergiás tünetekkel reagáltak az előző oltásra, - akiknek valamikor Guillain-Barré-szindrómája volt (ez rendkívül ritka megbetegedés, 100 ezer oltásból 1 után fordul elő) Beadható-e az influenza elleni védőoltás más oltásokkal együtt? Igen. Beadható egyszerre két oltás, ajánlott az oltásokat különböző végtagokba adni. Minden oltást csak az orvos utasítása szerint, orvosi felügyelet mellett lehet alkalmazni. Hogyan tudhatjuk meg, hogy melyik vírus támadása várható egy adott idényben? 1947-ben a WHO IV. Nemzetközi Mikrobiológiai Kongresszusán Koppenhágában létrehoztak egy, az egész világra kiterjedő influenzafigyelő rendszert. A WHO a 2004/2005-ös szezonra a következő vírusokat jelölte ki az oltóanyagok előállításához: A/Fujian/411/2002 (H 3 N 2 )-szerű vírus A/New Caledonia/20/99 (H 1 N 1 )-szerű vírus B/Shanghai/361/2002-szerű vírus. A Solvay Pharmaceuticals több mint 50 éves tapasztalattal rendelkezik az influenzavakcinák gyártása terén. Miért érdemes beadatni a védőoltást? Az influenza elleni védőoltás célja a betegségmegelőzés, különös tekintettel az influenza után esetlegesen kialakuló súlyos szövődményekre, mint pl. a szívizomgyulladás, agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás stb., melyek közvetlen életveszélyt jelentenek, ill. súlyos károsodásokat idézhetnek elő. Az Egyesült Államokban az influenza szövődményei képezik a 6. leggyakoribb halálokot. Hol vásárolható meg az oltóanyag? Az influenza elleni védőoltás csak gyógyszertárakban, orvosi rendelvényre vásárolható meg. AZ INFLUENZA TÖRTÉNETE Mérföldkövek az influenza elleni küzdelemben AZ ESEMÉNYEK IDŐRENDI SORRENDJE 1918 Egy rendkívüli méretű pandémia (világméretű járvány), amelyet „spanyol náthának, ill. láznak” neveztek, közel 50 millió halálos áldozatot követelt világszerte. 1933 Izolálták az emberi A típusú influenzavírust. 1940 Csirkeembrióban kitenyésztették az influenzavírust. 1943 Az első influenza elleni inaktivált teljesvírus-vakcina létrehozása. Első alkalmazása az Egyesült Államok hadseregében. 1945 Az influenzavakcina civil lakosság számára való gyártásának engedélyezése. 1950 A Solvay Ph. (akkoriban Philips név alatt) megkezdi az influenza elleni oltóanyag gyártását. 1957 Pandémia, az ún. „ázsiai influenza”, új influenzavírus-altípus megjelenése: A(H1N1). 1968 Pandémia, az ún. „hong-kong-i influenza”, új influenzavírus-altípus megjelenése: A(H3N2). A „hasítottvírus”-vakcinák kifejlesztése. 1976 Sertésinfluenza-vírus által okozott járvány Fort Dixben, New Jersey-ben. Nemzeti oltási kampány az Egyesült Államokban. 1976 Az „alegység”-vakcinák kifejlesztése. 1990-es évek eleje A vírus szövettenyészetekben való szaporítását lehetővé tevő technológia létrehozása.