Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szív műküdése

2007.12.20
A szív anatómiája és működése A szív a vérkeringés központjában elhelyezkedő izmos pumpa, amely percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódva tartja fenn a vérkeringést. Szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását. Elképzelhetjük, milyen tökéletes alkotás, ha kiszámoljuk, hányszor húzódik össze átlagosan az élet folyamán: Időtartam Szívösszehúzódások száma 1perc 60 1 óra 8 600 1 nap 86 400 1 év 315 860 x 10 a hetediken 60 év 189 216 x 10 a kilencediken A szív anatómiája A szív anatómiailag a jobb és a bal szívfélből áll: mind a jobb, mind a bal szívfél további két részre: a pitvarokra és a kamrákra oszlik. A szív munkáját - a szervek megfelelő vérellátását - folyamatos pumpálással (összehúzódással) végzi, oly módon, hogy előbb a pitvarok (jobb és bal), majd a kamrák (jobb és bal) húzódnak össze. A szív egyes részeit "szelepek" választják el egymástól, amelyek biztosítják, hogy a vér csak egy irányba haladhasson, abba az irányba, amely a szív munkájának megfelel. A szívben működő szelepeket billentyűknek nevezzük. A bal pitvart a bal kamrától a mitrális billentyű választja el, amelynek szelepfunkcióját két pontosan záró vitorla biztosítja. A jobb pitvar és a jobb kamra között a három vitorlából álló tricuspidalis billentyű található. A szív működése Ha a szívet gondolatban egy pályaudvarhoz hasonlítjuk, akkor a jobb szívfél az ,.érkezési". a bal szívfél az "indulási" oldal. A szervezet szövetei által elhasznált, oxigénben szegény, ún. vénás vér a jobb pitvarba érkezik, majd a jobb kamrából - a tüdőartérián át - jut a tüdőbe, ahol felveszi az élethez szükséges oxigént, és leadja a feles(eges széndioxidot. Az oxigénnel felfrissült vér a pulmonáIis vénákon át a bal pitvarba jut. A vérkörnek ezt a részét kis vérkörnek nevezzük. A bal pitvarból a bal kamrába jutó, ún artériás vér a főütőéren (az aortán) át jut a nagy vérkörbe, ill. a szervekbe (agy, izomzat, gyomor stb.). A szív pumpafunkcióját és az artériák működését a véráramban keringő hormonok irányítják oly módon. hogy amikor az egyik szerv - pl. futáskor a láb izmai - fokozottan működik, akkor azon szerv vérellátása is növekszik. Koszorúerek A szív működéséhez oxigén és energia szükséges, amelyet - a szív számára is - a véráram biztosít. A megfelelő vérellátás csak akkor valósulhat meg. ha a szívet tápláló erek épek. A szívet tápláló artériákat koszorúereknek nevezzük. A koszorúerek a főütőérből (az aortából) erednek. A balkamrát az aortából eredő bal koszorúér látja el vérrel, amelynek első szakaszát főtörzsnek nevezzük. A főtörzs két további ágra oszlik: a bal kamra csúcsa felé fut a bal koszorúér leszálló része, míg a másik fontos ág "koszorú"-szerűen futja körbe a bal szívfelet (ezt körbefutó artériának nevezzük). A jobb szívfelet és a szív alsó falát ellátó jobb koszorúér az aortából külön ered. A szív koszorúereinek betegsége A szívbetegségek közül a leggyakoribb az a betegségcsoport. amelynek oka a szívizom elégtelen vérellátása. Ennek hátterében - az esetek többségében - a koszorúerek szűkülete áll. A születéskor kb. 3 mm tágasságú erek falában az érelmeszesedés kezdetekor zsíros lerakódások képződnek, majd nemcsak az érfal rugalmas anyaga keményedik meg, hanem az ér átmérője is beszűkül.